<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Ékszerek</provider_name><provider_url>https://ekszerek.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Berill</author_name><author_url>https://ekszerek.cafeblog.hu/author/berill/</author_url><title>Féldrágakő?</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Mit jelent a köznyelvben a féldrágakő? Olyan ásványokat szoktak féldrágakőnek hívni, amelyek kevésbé értékesek. Pl. a kvarcok, a természetben gyakran előforduló ásványok valóban nem olyan drágák, mint mondjuk a zafir vagy a topáz. Bár el kell mondanom, hogy még a legnagyobb ékszerházak is készítenek pl. nagy tisztaságú, csodás színben pompázó &lt;strong&gt;ametisztbő&lt;/strong&gt;l vagy természetes &lt;strong&gt;citrinből&lt;/strong&gt; ékszert. Azért emeltem ki a citrinnél a természetességet, mert gyakran ametiszt hevítésével állítják elő. Ezzel csupán a természetben hosszú idő alatt lezajló folyamatot gyorsítják fel. Nyilván a mesterségesen manipulált kövekhez sokkal alacsonyabb áron lehet hozzájutni, bár ezeket a hozzá nem értők nehezen tudják megkülönböztetni a természetestől.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Elárulom, hogy pont a citrinnél elég nagy pontossággal meg lehet állapítani, hogy hevített ametisztet kínálnak e megvételre. A titok a színben van. A természetes citrin citrom színű. Innen is kapta a nevét. Persze van közöttük érettebben sárga színű kő is, de azért jobb, ha sötétebb sárga, fakó narancssárga vagy sötét borostyán színű követ látva óvatos vagy.  Az ár is árulkudó. A valódi citrin, különösen a jó minőségűeké, ára magas.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Visszatérve a &lt;strong&gt;féldrágakő&lt;/strong&gt; dilemmához. Ahogy azt a beköszönőmben is írtam, ilyen megkülönböztetés nincs az ékszer üzletben, de azért próbáljuk meg értelmezni a köznyelvben használt fogalmat. Talán a kövek ritkasága vagy épp a &lt;strong&gt;keménysége&lt;/strong&gt; alapján lehetne elkülöníteni a drágaköveket a &quot;féldrágakövektől&quot;.  Persze ez alól is van kivétel, hiszen pl. az opál keménysége elmarad a kvarcétól. Miért is hasonlítjuk a kvarchoz? Mert a levegőben szálló por is SiO2 (szilicium-dioxid), mint a kvarc. Ha ékszerbe olyan kristályt foglalunk, amelynek a keménysége alacsonyabb, mint a kvarcé, akkor a por karcolni fogja, ezáltal egy idő után elveszíti szépségét, matt lesz - mint a homokfúvott üveg. Itt jegyzem meg, a kvarcok is ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen az egyforma keménységű anyagok (szálló por és kvarc) egymást is karcolják.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://ekszerek.cafeblog.hu/files/2015/09/aquamarine-77863_1280-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>